2018. június 28. „ZÖLD – szabad(?) - MISKOLC” FELHÍVÁS minden miskolci és környékén élő emberhez

Közösségi főzés és ételosztás facebook esemény linkje:

 https://www.facebook.com/events/211165673049497/

Kell 1 „GRUND” (és persze kell mellé 1 HÁZ is (y) )

Mostmár valóban minden okunk megvan arra, hogy KELL 1 HÁZ!

Miért?

-          az időjárás is folyamatosan vacakol velünk 😉 („packázik”)

-          a törvénymódosítási javaslatok is időszerűvé teszik http://hvg.hu/itthon/20180627_Uj_torvenyt_hoz_a_kormany_a_gyulekezesi_jogrol_ket_ember_beszelgetese_is_gyulesnek_minosulne

Még ezer okot fel tudnék sorolni amellett, hogy VÉGRE a segítőkész és segítségre váró EMBEREK EGYMÁSRA TALÁLHASSANAK…. https://www.facebook.com/mcnagykozos/posts/2049299691954549

1., Nevezzük el ezt a házat „Alkotóháznak” https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1876525245976144&id=100008560604076&hc_location=ufi

A fiatal felnőtteknek és kisgyermekkorúaknak pedig - egy nagyvárosban méginkább! – szükségük van zöldterületre....

2., Nevezzük el ezt „Grundnak”

(Idézem egy facebook hozzászólásomat: „kéthetente szerdán - következő alkalom: 2018. július 11. - Miskolcon a Hősök terén vagyok 17-20 óra között lassan harmadik éve és várom az ötletelni vágyó miskolciakat és környékbelieket; itt tapasztalom, hogy nagyon sok gyermek és fiatal felnőtt "veszi igénybe" ezt a közterületet: kerékpárral (sehányéves kortól a BMX-eseken keresztül a hegyikerékpárosokig) valamint a gördeszkások is szinte folyamatosan jelen vannak; ezenkívül a Téren lévő szoborkomplexum megmászása minden korosztálynak nagy kihívást jelent... Tehát szükséges egy GRUND kialakítása, ahol IVÓKUTAK, ELSŐSEGÉLYHELY és ILLEMHELYEK is megtalálhatóak a játszó-mászó és különböző akadálypályák között ( a fiatalok szívesen segítenének a kialakításában, a kérésük az lenne, hogy lehetőség szerint a belváros közelében kerüljön kialakításra, de véleményem szerint a Majálisparkban történő megvalósítást sem elleneznék) Szemeteskukák is feltétlenül szükségesek a területen valamint egy parkőr vagy polgárőrök az őrzéshez”)

Természetesen mindehhez szükség van a SZAKMA – elhivatott szakemberek -  támogatására is https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1886420464986622&id=100008560604076

Hol célszerű ezeket a „létesítményeket” létrehozni?

Egy olyan helyen, amely mindenki számára jól és könnyedén elérhető, megközelíthető…

Megvalósítható lenne például a városháztéri „foghíjtelken”…

Azonban ezzel „kis gondok” vannak:  többek között MAGÁNTERÜLET…

 http://www.borsod24.com/miskolc/ellenzik-a-foteri-epuletet-miskolcon/  (update: csak linket tudok megosztani a legújabb infóval kapcsolatosan https://minap.hu/cikkek/kozmeghallgatas-szent-istvan-terre-tervezett-avalon-business-centerrol )

Lehetne azonban annyira „jófej” a tulaj, hogy a lakossági érdekeket szemelőtt tartva a hivataléval szemben – a fent leírtakat: Alkotóház + Grund) -  „összehozná”…..

Ha Ő mégse, akkor valamely más magánszemély/cég/vállalkozók – esetleg összefogva is -, akikhez közel áll az, hogy a miskolci polgárok jobban/otthonosabban érezzék magukat és hogy FONTOS az, hogy mit is szeretnének? (illetve mit nem szeretnének)

Hapedig mégis marad az „eredeti terv”, akkor pl. a kormánynegyed költözzön ide. Mivel úgyis állandóan és elkötelezetten „központosít” a kormányzat, akkor TEGYE AZT A POLGÁROK ÉRDEKÉBEN (Így még akár létjogosultságot nyerhet a tervezett 3 szintes mélygarázs is…)

Ezek ismeretében és „fényében” tartunk közösségi főzést és ételosztást, ahová változatlanul várunk minden tenniakaró és cselekvő - miskolci és környékbeli – EMBERT:

-          2018.június 30-án szombaton Miskolcon a Baross Gábor utcában (a volt) Autószalonnál

Egyben - a jövőévi önkormányzati választásokat már érintő - választási törvénymódosításokkal kapcsolatban felmerülő változtatások terén olyan DEMOKRATIKUS javaslatokat várunk, amelyek az ÁLLAMPOLGÁROK érdekeit szolgálják. (Gondolataikat Ötletládába dobhatják írásban az ételosztáskor)

Továbbá szorgalmazzuk olyan KÖZMEGHALLGATÁS megtartását, ahol ezzel kapcsolatos észrevételeiket/javaslataikat/gondolataikat megoszthatják a választópolgárok.

A Miskolcon és környékbeli kistelepülésen élők első körben ezt megtehetik:

-          2018. július 11-én Miskolcon a Hősök terén 17-20 óra között, ahol Nyilvános Civil Információs Fórumot hirdetek meg 

     

    Fehér szalagot is kapnak mindazok, akik akarnak és tenni tudnak a változásért azaz CSELEKSZENEK)

Egyben megismerkedhetnek eddigi aláírásgyűjtési kezdeményezéseink tartalmával és az Újtípusú adományozás – segítés – formái”-val is

Természetesen a „Kell 1 HÁZ” projektben elfogadható lenne bármely központi helyen lévő belvárosi ingatlan is. Ennek érdekében már 2015 évben megkerestük a képviselőket  (írásban és elektronikus formában is) . Akkor még helységigényt jelentettünk be a Széchenyi utcában található – egykori – MSZP „békás” helységeként ismert helységre. Ezt a MIK felé is jeleztük, de közgyűlési határozat lett volna szükséges. (Mégcsak napirendre sem vették ☹ és válasz sem érkezett egyetlen képviselőtől sem.)

Az is megoldás lenne, ha minden választókerületben lehetőség nyílna hasonló közösségi terek kialakítására pl a Szentpéteri kapuban, ahol – több mint 3 éve minden hónapban egyszer - lakossági adományokat gyűjtök (legközelebbi alkalom: 2018. július 15. vasárnap 10-15 óra között) a KASSAI CSEMEGE előtt:

-           a Szentpéteri kapui Szolgáltatóházban rengeteg ÜRES helység található.

Az emberek/lakosok SEGÍTENEK – szívesen adományoznak – így is havonta egyszeri alkalommal az utcán…

Mi történne, ha folyamatosan lenne lehetőségük ezt megtenni (esetleg több helyen is a városban)?

Célom :

-          a társadalmi csoportok segítése és közelítése egymáshoz

-          a további társadalmi rétegek lecsúszásának megakadályozása (megelőzés)

Módszer:

-          a felesleg és pazarlás megszüntetése

-          „igénytelenség” megszüntetése

-          családok/magánszemélyek/cégek szelektív „gyűjtés” elindítása

-          kiskertprojektek elindítása (ön-köz-közösségi ellátás üres/elhagyott/elhanyagolt önkormányzati- és magánterületeken)

-          „visszaszocializálódási” folyamat elindítása

Eredmény:

-          munkahely teremtés

-          szabadidő hasznos eltöltése

-          tudásátadással és -megosztással egymás segítése

Mindezt szövetkezeti formában….

Szóval: GYERTEK…azért, hogy ne érhessen többet az a „vád”, hogy oly sok mindenről írok egyszerre…

Gyertek és tapasztaljátok meg, hogy:

-          a csatlakozási lehetőségek tárháza határtalan  

-          valójában minden mindennel összefügg

-          legyen Nektek is „Változást Akaró” fehér szalagot

CSAK RAJTUNK MÚLIK, hogyan élünk a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel, ha megismerjük/ismerjük azokat?

2018. június 18. Meghaltam volna?? - áh, dehogy...bár kicsit mégis (Akinek halálhírét keltik, az hosszú életet fog élni (y) )

ELŐZETES 

- a megsegítettem által benyújtott kártérítési per-rel kapcsolatosan

Mivel mindössze ennyi Útmutatót kaptam „a tárgyalásról úgy tudsz írni, ha neveket, személyes adatokat nem említesz”…… így belevágok, mivel az idő is sürget: 30 napot kapott a megsegítettem mindössze. Ezidő alatt a kirendelt gyámjának kell segítséget nyújtania részére…

                                                                         

A beadványom – amelyet itt említettem:

„Ígértem, hogy írok a kártérítési perről bővebben, de először egy beadványt kell még megfogalmaznom és beadnom, s ha befogadták utána írok róla...
A megsegítetteimről fogok írni, akik az átmeneti szállón vagy az éjjeli menedéken illetve az utcán élnek. Bármennyire is hihetetlen valaha nekik is volt lakásuk és családjuk is...

A bosszantó az, hogy egyetlen lehetősége marad annak, aki elveszíti a lakhatását: a HAJLÉKTALAN SZÁLLÓ.”

 Mivel segítséget ezidáig nem kaptam, így saját magam megírom, de közzé még nem teszem mindaddig amíg be nem fogadja a bíróság (holnap – szerdán – megpróbálom csatolni a tárgyalási anyagokhoz)

A 2018. június 14. napján megtartott első tárgyalási napon (perindítás dátuma: 2017. szeptember 1.) 13.srsz-ig ismertette a Bírónő a periratokat,.

Ezt követően rövidúton az alperes nevében eljáró és jelenlévő jogi képviselő – a tárgyalás megkezdődése után – saját maga adta át az Érdemi ellenkérelmet a Bírónőnek (ez kapta a 14.srsz-ot), majd ugye a tárgyalási jegyzőkönyv következik – ez kapja a  15.srsz-ot, így az én egyéni beadványom/észrevételem lesz a 16.srsz. ügyirat a perben.

A tárgyalás végén úgy váltunk el, hogy hétfőn telefonálok a gyámügyre, hogy a szerdai időpont megfelel-e, de már szombaton megtudtam, hogy CSAK csütörtökön vagy pénteken tudunk egyeztetni az időpont tekintetében a gyámüggyel ☹ … erősen fogy az IDŐ! (Bár ha - a Bírónő kérésének megfelelően - kap a megsegítettem és a gyámja is JOGI segítséget, az nagyban meg fogja könnyíteni a további ügymenetet.)

Mint írtam: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1877740032521332&id=100008560604076 a tárgyaláson hallgatóságként vettem részt.

Rajtam kívül jelen volt:

-       a megsegítettem segítésére  - Bírónő másik gyám részvételét kérte a perben, hogy az elfogulatlanság megvalósuljon – a gyámja, aki ugye így magáról az ügyről semmit nem tudott valamint

-      az alperesi részről egy megbízott ügyvéd, aki az Érdemi ellenkérelmet aláírásával és pecsétjével is jóváhagyta.

Ők mindannyian munkaköri kötelességüket teljesítették munkaidőben, míg én szabadidőm terhére voltam jelen a tárgyaláson, mivel felelősséggel tartozom azért az emberért, akinek az érdekében eljárok.

Természetesen a szerdai Beadványom/Észrevételem az Érdemi ellenkérelemben megfogalmazottakkal kapcsolatosan kell beadnom, mivel néven vagyok nevezve benne, melyszerint: elhaláloztam időközben.

Meg kell ezt tennem többekközött azért is, hogy hangot adjak annak – ha már ezt a tárgyaláson az alperes képviseletében eljáró és jelenlévő ügyvéd nem tette meg, hogy helyreigazítást kérjen az Érdemi ellenkérelemben megfogalmazott állítással kapcsolatosan - :

-      milyen felkészültségről tett tanúbizonyságot az alperesi képviselő, ha nevét és pecsétét és arcát (hangját is!) adta ezen perhez?

Szemközt ültünk egymással és a beadványa átadásakor sem kért helyreigazítást az általa megfogalmazott Érdemi ellenkérelem állításával kapcsolatosan.

Ezen észrevételemet eljuttatom a felettes szervekhez is.

Megjegyezni kívánom még, hogy ha a szakellátások illetve a szakterületek ugyanolyan körültekintéssel és a közérthetőség figyelembevételével járnának el, mint az ügyben eljáró Bírónő, akkor szinte azonnali megoldások -is – születhetnének helyben, anélkül, hogy Bírósághoz kelljen fordulnia egy végtelenül  kiszolgáltatott embernek az igaza érdekében valamint személyiségi jogainak védelme érdekében.

Mindannyian EMBEREK vagyunk…gyakoroljunk EMBERSÉGET egymással szemben…leginkább akkor, ha mindezt HIVATÁSUNKNAK választottuk

A Bírónő 8 munkanapon belül ígérte a Jegyzőkönyvet (ezt törvény írja elő ..helytelenül, hiszen a bírósági dolgozók is túlterheltek, így tudom, hogy ebben is csúszás várható, mert ezt több esetben már tapasztaltam ☹ )

Mire a gyámügyre lesz időpontunk, - és mind egyszerre ráérünk - addigra remélhetőleg a Tárgyalási jegyzőkönyv is elkészül és elegendő lesz a 30 napos határidő a szükséges anyagok pótlására.

Úgy legyen!

2018. június 18. Gyorsfelsorolás az eddigi megsegítetteimről avagy Élet a lakáson túl – Hajléktalanellátás Miskolcon; az idős, beteg emberek kiszolgáltatottsága kontra Salkaházi Program (derű, vigadalom, kacagás...)

Mit tesz azokért a nyugdíjasokért a miskolci önkormányzat, akik földönfutóvá váltak és majdnem minden esetben már rokkantak, betegek…jelenleg már nem hasznos tagjai a társadalomnak, semmilyen munkavégzésre nem képesek?

Két csoportot különböztetünk meg:

-          aktívkorúakat

-          nyugdíjasokat (rokkantnyugdíjasokat, leszázalékoltakat)

Mindkét csoportban találhatók olyanok, akik születésüktől fogva betegek

Valóban kötelezhető-e a gyermek a szülőtartásra törvény által illetve behajtható az örökösön a közüzemi tartozás?  http://hvg.hu/gazdasag/20180511_Orokolt_adossag_Kilenc_eve_elhunyt_ferfi_lanyan_kovetelik_a_villanyszamlat Ez nem a magánszféra megsértése illetve beavatkozás a családokéletébe? (pontosan úgy, mikor szegénységre való hivatkozással kiemelik a gyermekeket a családból)

Hogyan jutnak hozzá ezekhez az adatokhoz a behajtók, végrehajtók, közjegyzők?

Két féle idős ember van:

-          az egyik mindent megtett a családjáért és gyermekeiért

-          a másik aki semmit nem tett azaz rossz szülő volt, így a gyermekek elmenekültek a házból vagy már eleve intézetben nőttek fel a szülők hanyagsága miatt

ERGÓ:

-          első esetben nem kell törvény, hiszen a gyermek magától is tudja a kötelességét, már ha anyagilag bírja, mert leginkább az a jellemző, hogy ezen típusú idős szülők utolsó pillanatig támogatják a már időközben felnőtt gyermekeiket is

-          második esetben azonban hogyan kényszeríthető a szülő tartására a gyermek???

Sok esetben az erőn felüli segítség vezet az időskorúak hajléktalanságához mert jóhiszeműen vagy önmaguk vesznek fel hitelt, hogy segítsenek gyermekeiken vagy a gyermekeiknek/családtagjaiknak mennek el kezesnek…..és ezen esetekben már nem tudják fenntartani önmagukat, lakásukat, egzisztenciájukat

Akkor lássuk a megsegítetteimet: (tényleg csak a legkiemelkedőbbeket)

-          Piroska néni és Sándor – akikről már korábban írtam blogbejegyzéseimben - saját lakásukat veszítették el „partneres csere” következtében, így  MIK-es bérlakásba költöztek, ahonnan végülis (közüzemi és lakbértartozás miatt) kilakoltatták őket; mindezt úgy, hogy közben Adósságkezelési Tanácsadóval voltak kapcsolatban; Piroska néni minden létező Fórumot felkeresett pl a tv-ben is voltak – mégsem lett segítség; idős koruk ellenére  2 évig éltek az utcán/szállókon, mikor Sándor meghalt; Piroska néni most is a szállón húzza meg magát; az özvegyi nyugdíjából is vonják a felvett hitelt valamint újabb és újabb közüzemi tartozások kerülnek elő ☹

-          Győző bácsi VIDÉKI - az én Rémusz bácsim –, aki szintén saját tulajdonú vidéki lakását veszítette el felesége halála után végrehajtás útján, úgy hogy a felesége ½ tulajdona az államra szállt át; nyugellátásából már közel 2MILLIÓ!!! forintot elvont a végrehajtó, de több sorbanálló tétel is van még ☹ ; sikreült a 28.500forintos havi levonást lecsökkenteni 9ezer párszáz forintra, majd 3 hónap után újra sorbanálló tétel került elő így ma újra 20.000.- forint körüli összeget vonnak tőle a havi nyugdíjából; bíróságra vittük az ügyet – a takarékszövetkezetet bepereltük (sajnos végigvinni nem tudtuk betegsége miatt, így a nyugdíjszelvény bemutatásának hiánya miatt a per eredmény nélkül került befejezésre  ☹ )

-          Béla, aki 25 évet töltött börtönben és szociális bérlakásban lakott az avason még mielőtt bevonult, de szabadulása után már nem volt lakás, ahová hazamenjen…így ő is a szállón tartózkodik nagyrészt; Bírósági perben igyekeztünk a fogvatartás körülményei miatt a fogvatartása alatt elindított kártérítési pert folytatni, melynek benyújtás után HIÁNYPÓTLÁST kellett teljesítenünk; ennek eleget tettünk (bíróságon átvett dátumbélyegzővel igazoltan) mindennek ellenére a beadvány „elkeveredett”, majd a kézbesítési vélelem kapcsán -önhibánkon kívül – elutasító végzésben befejeződött a per ☹

-          Ferenc – a VIDÉKI „intézetis” gyerek, kisegítőiskolába járt, soha nem volt gyámja csak mióta itt Miskolcon bekerül a hajléktalan szállóra (mindenhova levelet ír saját KÉZZEL, postára adja, címet kiderít…újságot vásárol és olvas; dolgos kétkezi munkás)

-          Mária (Marika, aki megsegítettből lett segítő és időközben elhalálozott), akinek szintén tetemes mennyiségű tartozás került már levonásra a nyugdíjából és ezt sikerült megszüntetni, de újabb elmaradás kerül(t)hetet elő a múltból, mivel nem került megszüntetésre a végrehajtás a végrehajtást kérő részéről

-          Ági, aki szintén egész életét végigdolgozta a MÁV-nál – róla is írtam már és a szolgálati lakását szanálás következtében elveszítette így kapott a MIKtől egy másik lakást cserébe, ahol kb 15.000.- forinttal megnövekedtek  a költségei, azonban a havi bevétele változatlan maradt így hátráléka keletkezett és őrá is kilakoltatás vár mindannak ellenére, hogy a tartozásait időközben rendezte; mindezt azért, mert a korábbi – már elbontott – szolgálati lakásban áramlopás történt (kb.200.000.- forint értékben), amely nem keletkezhetett az akkori házban felhasználásra, így ezt vonják tőle már jóideje a nyugdíjából; jelenleg kb 500.000.- forint került már megfizetésre, de még 200.000.- forint a hátralévő összeg; nála tudtuk meg azt is, hogy van „lehetőség” az önkormányzatnál benyújtani minőségi cserére igényt azaz kisebb lakás iránti igényt, ha 500.000.- forintot letétbe helyez az igénylő

Tegnap Borikával találkoztam, aki korábban Sajóbábonyban lakott és születésétől fogva sérült. Sikerült eladnia saját lakását és beköltözött Miskolcra… azt panaszolta, hogy karácsony előtt megszüntetik az ellátása folyósítását. Azt kérdezte tőlem, ha ez megtörténik miből fog megélni és a lakását fenntartani?

Ők mind sérült, beteg, idős emberek… KI SEGÍT RAJTUK? Elég egy végrehajtási lap és máris levonásra kerülnek a vélt vagy valós összegek?

A nyugdíj egy biztos jövedelem – államilag finanszírozott – így ebből az ember élete végéig vonható BÁRMI és BÁRMENNYI összeg, ami a hosszú évek alatt milliókká duzzad fel  az eltelt idő és az egyéb tőketartozást terhelő járulékos költségek miatt….

A törvény nemismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól…

De ki az az egyszerű ember, aki jogi tudás nélkül képes a törvényi változásokat nyomonkövetni, amelyek gyorsabban változnak, mint a technika azaz az informatika, amelyen keresztül a legrátermettebb társadalmi csoportot sem lehet kellő időben tájékoztatni a törvényi változásokról?

Arról nem is beszélve, ha az ügyeket alaposabban megvizsgáljuk gyakran:

-          önhibájukon kívül kerülnek az emberek a végrehajtók „karmai” közé

És nem csupán az idősek vannak veszélyben, a fiatalokkal kapcsolatosan is hasonló kiszolgáltatott helyzeteket tudnék sorolni…..

2018-06-10 Kor/Kór-Kör-Kép 3. Társadalmi(ön)kritika – Miért is kell/kellene abbahagyni a karitatív/önkéntes tevékenységet? – nézzünk a dolgok mögé, nézzünk szét „saját házunk táján” - Miskolcon Beszélgetős "Gyermeknap" volt 2018. május 26-án - Felnőtteknek (mindenkinek)

Bárki bármit is mond: aki egyszer is került már „BIZONYTALAN  ÉLETHELYZETBE” az PONTOSAN TUDJA, hogy mit is jelent egy segítő kéz/szó/gondolat/gesztus és hogy mennyire megalázó, mikor ebben a helyzetben elfordulnak tőle az embertársaik. Pedig valójában ilyenkor csupán EGY IGAZSÁGTALAN/EMBERTELEN DÖNTÉS következményének áldozataivá válunk és mivel KÜLÖNBÖZŐEK VAGYUNK, így ezt mind másképpen dolgozzuk fel, éljük meg/át.

Meg kell erősödnünk és erősítenünk egymást, felül kell kerekednünk félelmeinken és az apátiánkon, de elsősorban az ELŐÍTÉLETESSÉGEINKEN.

Előszó (de aki erre nem kíváncsi az nyugodtam továbbgörgethet és elolvashatja a legutóbbi ételosztásunk részleteit is ebben a blogban….)

Nálam az IGAZSÁGTALANSÁG szó dönt minden esetben, így természetes, hogy ÚJRA és ÚJRA folytatom tovább a karitatív/önkéntes/Pro-Bono tevékenységet. Az is sokat jelent számomra minden döntésnél, hogy ÚJRA és ÚJRA találok olyan embereket – segítőket és megsegítetteket egyaránt -, akik ERŐT adnak ahhoz, hogy folytassam. 

Elkeserít azonban, mikor segítők őszinte szavait olvasom/hallom és meghozzák a „végleges” döntést, hogy befejezik….

És mindig örömmel tölt el, ha látom: MÉGISCSAK FOLYTATJÁK, csak kicsit másképpen, továbbgondolva, hiszen folytatnunk kell, mert

MIND POZITÍV VÁLTOZÁST AKARUNK!

Egyre többen ismerjük fel az adományozás – segítés – szükségszerűségét mindannak ellenére, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy EZ CSUPÁN:

-      tűzoltás

-      figyelemfelkeltés

Meg kell szerveznünk magunkat és szükség esetén segítségül kell hívnunk a humanitárius világszervezeteket, hiszen önkéntes alapon, alulról szerveződve igyekszik a magyar társadalom egy jelentős része segítséget nyújtani EMBERTÁRSAINAK, mivel tisztán látják és – gondolkodva - helyesen cselekszenek akkor, mikor segítő kezet nyújtanak, oly sok embernek, akiknek igen nagy szüksége van erre. 

Mivel azonban bennünket - „mindössze” - a JÓSZÁNDÉK és az ÖSZTÖNEINK vezérelnek, ez kevésnek bizonyul jelenleg SZAKMAI SEGÍTSÉG NÉLKÜL.

Át kell alakítanunk a hagyományos adományozást – SEGÍTÉST - egy korszerű XXI. századnak megfelelő és elsősorban MEGELŐZÉST elősegítő formára (a mindenkori helyi viszonyoknak megfelelően) szemelőtt tartva a PRIORITÁST (sorrendiséget), amelynek alapja:

-      az emberek alapvető szükségleteinek kielégítése

ÉLELEM – LAKHATÁS – BIZTONSÁG

M É L T Ó S Á G O T   M I N D E N K I N E K !

Figyeljünk egymásra!

És itt elsősorban a segítő emberek egymás közötti kapcsolatára gondolok, melyről már sokat írtam és megkönnyebbültem mikor a következőket egy facebookposztomban leírtam, ami pár nappal az utolsó ételosztásunk után történt https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1870669039895098&set=a.1388765211418819.1073741827.100008560604076&type=3&theater  

„Sziasztok,
voltam ma a MÁV rendelő előtt (érdekvédelem-érdekképviselet) majd átmentem 17 óra után a Hősök terére...
Érdeklődés hiányában 19 órakor eljöttem...
Azért leírom ami történt, bár sok vizet már nem zavar, hiszen sajnálatosan nemigazán sok miskolcit érdekel érdemben a tevékenységem 

NADE!
A MÁVrendelő előtt megkeresett egy "Nagykövet" Hölgy az éppen akkor ételtosztó csapattól (csoportból)...

mostmár írnom kell erről a dologról - hiszen ez már a harmadik alkalommal fordult elő - mert, a komikusság határát súrolja, amit a valóság nemismerete okán, ha önmagában leírom sírni fogtok a nevetéstől...
Talán önmaga sem tudta pontosan, hogy miért is jött oda hozzám...
Kezdte azzal, hogy 
- miért is vagyok itt én? Elmondtam, hogy idejöhetnek hozzám az emberek, ha bármilyen ügyintézéssel kapcsolatos problémájuk van és elmondtam azt is hogy éppen most volt itt egy ember a sorbanállók közül, hogy hol és hogyan kell új személyit csináltatnia?

A „nagykövet” ezután azzal folytatta, hogy:
- miért éppen itt és miért nem a szálló előtt vagy a vöröskeresztben? mondtam, hogy mert nem engednek be illetve, hogy korábban én is a jelenleg itt ételtosztó csoporttal osztottam közösen ételt (ÉS AMIT NEM MONDTAM EL, hogy:

-       volt olyan időszak, mikor ez az ételosztócsapat nem tudta egy időre vállalni tovább az ételosztást, akkor MI EZT ÁTVÁLLALTUK HELYETTÜK és

-      MI VEZETTÜK BE a főtt étel osztását is... valamint azt sem mondtam el, hogy:

-      2014. novemberében ÉN JÖTTEM IDE HOZZÁJUK, hogy jönnék segíteni....

na de mindegyis ez a része)... folytatta tovább:
-  Nem kellene egybemosni a két dolgot és nem kellene írnom  (NEKEM!!) arról, hogy itt ételosztás van, mert összekavarom a dolgokat... erre mondom én: én is segítek és ők is segítenek, mindketten tesszük a dolgunkat...erre ő:
- de ne írjak róluk és a Padtársakról se, meg Hódmezővásárhelyről sem.....

HUHA.... na erre már végképpnem számítottam, mert ugye hogyan is jön most ez ide?

És akkor végérvényesen kiderült - talán - hogy:
- összekavarok és összezavarok mindent és erre semmi szükség. 
Itt kissé kinyilt a- nemlétező - bicska a zsebemben, hiszen amúgy úgy tűnt semmit sem tud rólam, mint ahogyan azt sem, hogy a múltban is a pártok miatt kellett szétmennünk..... és ugye most a Padtársaknak is a pm (Párbeszéd Magyarország) biztosít helyet... a mostani ételosztók pedig szolidaritás mellényben kezdték el az ételosztást 2014-ben és időközben volt olyan mikor az Együtt újságjában megjelenő itteni ételosztásról szóló újságot osztogatták a sorbanállóknak....

Erre az volt a válasza: miért olyan nehéz elfogadni, hogy egy párt ilyen módon támogat egy civil csoportot, hogy helységet biztosít nekik? És meglepődve vette tudomásul, hogy attól mert ő nem tud róla én is a Padtársak facecsoport tagja vagyok attól mert az összejöveteleiken nem látott még, hiszen időközben Kohányi Krisztián külföldre távozott így az egyeztetéseink abbamaradtak (Megjegyzés: Kezdetben – ő a vezető - kíváncsi volt arra, hogy mi is a valós oka ennek a nagy - ellenem irányuló - ellenségeskedésnek és kíváncsi is volt a másik fél álláspontjára (azaz az enyémre) aztán ez alábbhagyott ugyan, de én nem adtam volna fel ő azonban külföldre távozott) Egy eseményükön személyesen részt vettem mikor a Közös Ország Mozgalom látogatott el hozzájuk... erre az volt a „nagykövet” hölgy válasza, hogy arra ő nem emlékezhet, mert akkor nagyon sok idegen ember volt ott (voltunk kb 50-en és a fele Budapestről jött 😉) na de sebaj...

Kemény szópárbaj volt, keményen érveltem és mondtam, ha ilyen problémája van akkor zárjanak ki a Padtársak csoportból... (ami amúgy nyilvános azaz bárki láthatja, ami az oldalukon megjelenik nem csak én 😉 ) erre azt felelte, hogy ezt Varga Andreával kell megbeszélni, (Megjegyzés: azóta kizártak a Padtársak Miskolc facecsoportból), majd otthagyott azzal, hogy velem nem lehet beszélni miközben folyamatosan azt vágta hozzám, hogy én őt nem hagyom beszélni... de miről is akart beszélni egyáltalán MÉG, amit nem mondott el??

TALÁN, hogy:
- nem kellene itt lennem
- menjek arrébb vagy el innen ilyenkor mikor ŐK ITT VANNAK...

Gondolom ezért is jött, de erre már volt korábban példa és rendőrt is akartak rám hívni: mondtam, hogy tegyék nyugodtan...nem tették meg (ugyan miért is tették volna, csak megfélemlíteni akartak)
Szóval erre valóban nem voltam kíváncsi, de ez már csak hab lett volna a tortán azok után, amennyi információt végülis elmondott

Tehát hogyan is állunk MI SEGÍTŐK itt Miskolcon egymáshoz, s ha ilyen mértékben elszigetelődünk hogyan is lesz EGY KÖZÖSSÉG?

Hát úgy, ha MI többen leszünk
És TUDOM, hogy TÖBBEN VAGYUNK, mert már rüheljük a:
- pártokat
- a pártpolitikát és 
- a pártpolitikusokat

ELEGÜNK VAN!
VÁLTOZÁST AKARUNK!
(semmit és senki nevét nem tegeltem be, innentől tiszteletben tartom a kérésüket viszont írni egyre többet fogok róluk - magukat ellenzékinek tartó - pártaktivistákról, akikre ebben a formában semmi szükség, hiszen mind színházat játszanak  😢)

Míg MI.... olvassátok a hozzászólásban két IGAZI SEGÍTŐ írását: minket semmi sem állíthat meg....
Szombati rendezvényünkre nem kaptunk péksüteményt  😢 , de hétfőn hajnal fél6 után nemsokkal csörgött a telefonom, hogy mehetünk érte. Dolgoztam már ekkor... Mondtam, most nem tudok menni mert dolgozom A válasz erre: akkor este? Mondtam : rendben...

Szóval MI ÍGY SEGÍTÜNK 💓 

(utóirat: ez a sztori- a péksüti - kísértetiesen hasonlít arra, mikor egyszer még oly régen... a Tóth Katakenyeret küldött adományba Budapestről: 30kg-ot... senki nem tudott kijönni a Tiszaira kocsival érte 😢MI GYALOG cipeltük el a kenyeret a Martinkertvárosba, mert nem volt akkor se munkahelyünk, se bérletünk...MI ÍGY SEGÍTÜNK 💓

Ekkor kellett volna az ételosztással kapcsolatos blogbejegyzésemet megírni, amit most pótolok kissé megkésve:

Beszélgetős „Gyermeknap” – Felnőtteknek (mindenkinek) https://www.facebook.com/events/1086589394826057/

Az előző blogbejegyzésemben arról írtam – még 2018. május 21-én is!! -, hogy Lyukóvölgybe megyünk a Közösségi Házba gyermeknapra, melyet oda szervez egy miskolci hölgy, akit ismerek. Így én erről már az előző ételosztás alkalmával is tájékoztattam a megsegített embereket, hogy következő hónap végén a gyermekeknek szeretnék örömet szerezni, ha már gyermeknap van május utolsó vasárnapján. Megértették és elfogadták ezt.

Ez – a már több mint egy hónapja egyeztetett időpont – május 21-ét követően átszervezésre került….  Mivel kevesen vagyunk – így havonta mindössze egy eseményt tudunk bevállalni és már több mint egy hónapja erre készültünk ……

Tudom és azt is tudtam, hogy éppen kórházi kezelésekre jár a hölgy, aki a Gyermeknapot szervezi valamint arról is tudomásom volt, hogy Budapestről megérkeztek már az ide szánt adományok. Lili néni küldött újra ajándékokat gyermeknapra – melyet ő maga hozott el saját költségén a miskolci szegény gyermekeknek Lyukóba - , ahol már korábban közösen jártunk még 2017. decemberében, amelyről szinte minden decemberi blogbejegyzésemben olvashattok: https://csikosmariann.blogspot.com/2017/ Akkor 30 családnak készített össze karácsonyra „Szeretetcsomagokat”, melyeket szintén adományokból adódtak össze.(Lili néni 25 éve foglalkozik a szegény gyermekek megsegítésével – ingyen táboroztatásával - folyamatosan, hiszen ők ártatlanok és az övéké a jövő. Így mára a „NÉPAKARATNYILATKOZAT”-tal igyekszik megvalósítani azt, hogy mielőbbi VÁLTOZÁS történjen kishazánkban.)

Egyáltalán nem szerencsés 5 nappal a rendezvény előtt megváltoztatni az időpontot

Igyekeztem elérni a Közösségi Házat, hiszen azzal az indokkal került későbbre ez a rendezvény, hogy ott ezen a napon a SAJÁT gyermeknapjukat fogják megtartani. Sikerült is beszélnem a vezetővel sajnálatosan azonban mi már ebbe a rendezvénybe a felajánlásainkkal „nem fértünk bele”. Kértem azonban a vezetőtől segítséget, hogy tudna-e javasolni esetleg más helyszínt, hiszen önmaga is úgy látta, hogy egy ilyen lehetőségre bárhol szükség lesz, így nem gondolja, hogy máshol – más helyszínen – ne lenne erre mód, hogy az adományainkat odaadjuk a gyermekeknek/embereknek. Felvettem a kapcsolatot azzal, akiket ajánlott, de az idő rövidségére való tekintettel ott sem kaptunk lehetőséget. ☹

Szóval maradt 5 napom, hogy átszervezzem a dolgokat azaz

VISSZA a Barossra:

-      de mi lesz a főzéssel ételosztással? Ha ugyan ez nem is lesz, de lesz más👍

Gyorsan átgondolva eldöntöttem, hogy:

-      mivel tudják, hogy hónapvége van (mi meg tudjuk, hogy akkor a legnagyobb a szükség) így nem volt különösebb akadálya, hogy itt mégiscsak megjelenjünk

-      a helyszín tekintetében már az előző hónapban is változás volt, így tudták, hogy hol keressenek majd (én viszont fejben már készültem egy másik -korábban jól ismert - helyszínnel is 😉)

-      ha nem főzünk, akkor kényelmesen ki tudjuk osztani a ruhákat és beszélgetünk egy jót az emberekkel

-      péksütit, tejszínhabos kávét és limonádét kínálunk mellé (a biztonság kedvéért rendeltem 5kg kenyeret Tünditől és 2kg zsírt, amit nagykeráron biztosított nekünk <3 )

Gyors plakátkészítés és plakátolás után az IDŐJÁRÁS volt az első, ami még mindig – részbeni – változtatásra késztetett. Ekkor rákerült  plakátokra az „ESŐNAP” felírat kézzel. (nem volt egyszerű….)

Eljött a szombat reggel… verőfényes napsütés, így ruhákat mindenképpen tudunk kivinni.

A következő meglepetés a pékségnél ért, ahová Laci a „pakolóember” jött segíteni:

-      sajnos ma nem tudnak péksütit adni nekünk (basszus: még jó hogy nem a gyereknapi rendezvényre mentünk…ott mit mondtam volna?)

Gyors újratervezés:

-      még 6kg kenyeret vásároltam a piacon + 1kg zsírt (már este elkészítettem a hagymasalátát, amit a zsíroskenyér közé szántam: pici olaj, ecet, cukor; petrezselyemzöld apróra vágva és fűszerek)

Mire hazaértünk szinte azonnal jött Kata és - míg mi Lacival össze és lepakoltunk a 9.emeletről – addig ő megkente a kenyereket. Addigra odaért Zsolti a szállító is: be a kocsiba, le a Szondira, de előtte még a kisboltba – a helyszínen – Tündihez a kenyérért és a zsírért. Itt becsatlakozott Iby az unokájával Hannával.

Kicuccoltunk a Szondin kb 10 óra lehetett (nyilakat rajzoltam fel megint a régi helyszíntől ide az új helyszínig, hogy az emberek megtaláljanak bennünket – ez előző hónapban is működött) A Szondin vártak már bennünket - kb 10 ember – segítettek.:

-      fekete-fehér lufikat fújtak; ezzel demonstráltuk a „felnőtt” gyermeknapot és ezt a korábbi ételosztás feliratával erősítettük meg: E L É G !

Újabb nehezítő tényező, hogy Zsoltiéknak el kellett menniük – amit itt a helyszínen tudtam meg (ugyan a kocsit itt hagyják). KÖZÖSEN megbeszéltük, hogy itt nemigazán vagyunk jó helyen, hiszen túl sok volt a parkoló autó és 2 óra alatt nemigen lettek többen az emberek. Beszélgettünk, adtunk szendvicset, néhány készételkonzervet, kávét, limonádét. Végül a ruhákat itt nem pakoltuk ki, hanem megkértük az embereket, hogy jöjjenek át a másik helyszínre, ha ruhára is szükségük van.

Visszacuccoltunk a kocsiba, majd ki újra az új helyszínen a Baroson a (volt) Autószalon előtt…. Itt újra „berendezkedtünk”:

-      feldíszítettük a helyszínt (lufikkal, színes kreppszalagokkal)

-      kipakoltuk a ruhákat is

-      elkezdtük megkenni a többi zsíroskenyeret

Igazi beszélgetős - családias - piknik hangulat alakult ki szinte pillanatok alatt és jöttek az emberek……

Segítettünk és segítettek egymásnak és nekünk pakolni, ruhát választani.

Jól sikerült ez a nap is minden nehézség ellenére…

És hétfőn reggel már fél6-kor csörgött a telefonom, hogy mehetünk péksütiért….. (erről már írtam a fentebb bemásolt faceposztomban) A két segítő hozzászólását azonban bemásolom most ide:

-      Szilágyi Zsolt írja, aki már hónapok óta a hóvégi ételosztásainkon a szállítást végzi saját autójával és estére ott volt a pékségnél első szóra. Hosszú évek óta segíti a legszegényebb embertársainkat belső meggyőződésből és ott segít, aholcsak tud: "Most is nagyon jól sikerült a hétvégi rögtönzött ételosztás, és a hirtelen adódott péksütemény kiosztás!!!
Mindez ismét bizonyítja - hogy van Isten, és vannak jó, és segítő emberek, akik kis dolgokat tesznek, de a sok kicsiből összeadódnak igazán nagy tettek!!!

És most is csak szólni kellett jó időben - jó helyen, igazán jó lelkű embereknek, és MINDEN MEGOLDÓDOTT !!

Mi is , és én is már régóta mondjuk, hogy bárki tud segíteni a legegyszerűbben a környezetében, vagy ismeretségében egyszerű megoldásokkal >> sok - sok szegény, beteg embernek.....

Nem kell " óriási, bonyolult dolgokra gondolni, hogy ezt és ezt csak nagy szervezetek tudnák megoldani, tehát nem kell megijedni a feladatoktól!
Senki ne higgye el amit a negatív TV, és média hazugul sugároz!!!!!!!!!!!!
Ez is hidegháború, amit minden nap meg kell harcolnunk....

MINDENKI HALLGASSON A SZÍVÉRE, ÉS ISTENI CSELEKEDETEKRE LESZ KÉPES !!!!

Puszi! Mindenkinek!
Szeressétek, és segítsétek egymást... ez volt Drága Jézusunk utolsó kívánsága - törvénye !"

-      Pém Mihályné, aki a lányát küldte el a pékség elé, hogy ő maga másnap néhány családhoz el tudja juttatni a péksütiket: " Köszönjük a péksüteményt ! Az egyik család akinek adtuk, egy3 gyerekes család itt éhezik , mert nem tudják igénybe venni az ingyenes étkezést. Minden nap egy túlérő túra . Semmilyen ennivalójuk nincs sokszor. Olyan sovány a nagylány, hogy auschwitzi forgatásra nyugodtan elmehetne statisztának. Szakorvosi ellátáshoz sem juthatnak hozzá. Lakcím NÉLKÜLIEK. Furcsa, de legegyszerűbb megoldás kivándorolni Angliába IGY a . lakcím gondok elől a kulturált rendes család 3 gyerekkel ki fog vándorolni. Vajon mikor fog valaki kitalálni valamilyen megoldást ? És hány embernek kell elhagyni az országot? Amikor mindenki sír a népességfogyás miatt? Az iskolában mindenki szereti a rendes szófogadó jó gyerekeket, és sajnálják, hogy elmennek, de az albérletbe nem tudnak bejellentkezni, és településszintre Miskolcon veszélyes a gyerekek miatt. (tudniillik Miskolcon gyakoriak a gyermekek családból való kiemelése a szegénységre való hivatkozással).  Ennek a családnak ez a péksütemény adomány az egész heti ennivalót jelentette ! Köszönjük !"

P.S: "Emlékeztető" kép 2015-04-07 - SOK ÉHES SZÁJ VAN eseményén https://www.facebook.com/events/872605646132477/ készült. amit 2 nap alatt szerveztünk meg Oláh Benjaminnal

Mára a pártaktivisták és a magánszemélyek nem kevered(het)nek, pedig azóta már a négysarkából kifordítottuk volna Miskolcot

GONDOLKODJUNK GLOBÁLISAN, CSELEKEDJÜNK LOKÁLISAN!