Powered By Blogger

2018. március 30., péntek

2018. március 30. A márciusi hóvégi főzésről... Miért nem idehaza tesz rendet először a kormányunk és az ellenzéki pártok? Miért a határainkon túl élő magyarok az elsők? Van/Lenne idehaza bőven mit tenni... 1.rész


Közösségi főzést és ételosztást tartottunk 2018. március 25-én (vasárnap) https://www.facebook.com/events/161633427986964/ 


Így fejeztem be: „Odaértünk és borzalmas látvány fogadott”

Ki kell egészítenem: 11:20-ra értünk oda – azaz megint késtünk, de miattam…mint már írtam is (nem aludtam éjszaka egy percet sem, így figyelmetlen voltam – amin én egy cseppet sem csodálkozom, s az hogy ezt más hogyan ítéli meg nem az én dolgom eldönteni -, de mindent és minden alkalommal megteszek az ügy érdekében, hogy a FÖZÉS és ÉTELOSZTÁS sikeresen lezajlódjon…)
A kifizetett kenyerekért is időben odaértünk a kisbolthoz (Kasza Tündi https://www.facebook.com/tunde.kasza.587 ), ahol jutányos áron kaptuk meg tőle a 12 kg kenyeret..köszi Tündi

A kezdeti nehézségeken túllépve – a látvány, ami a helyszínen fogadott nagyon ekeserített:
-      több zsák snitt volt az ételosztás területén közvetlenül ott letéve és szétgórva, ahol az ételt ki szoktuk osztani

Volt olyan érzésünk – többeknek – hogy ez nekünk szól, hiszen elég jól belátható helyen „helyezte el” a hulladékot az, aki ezt IDE TETTE, így ebben a formában és megtehette volna, hogy akár 10-15 méterrel beljebb vagy lejjebb esetleg feljebb helyezi el az út mentén… de nem ezt tette…

Akkor és ott csak az jutott az eszembe, hogy MEG KELL FŐZNÜNK és KI KELL OSZTANUNK az ételt - azaz ezzel nem tudunk MOST foglalkozni. Így odébbmentünk pár métert és nekiláttunk. Mindezzel csak annyi gond volt, hogy a szokásos „forgatókönyv” felborult, de meg sem mertem gondolni, hogy ez ekkora nehézséget fog okozni:
-      nem a megszokott irányban – balról jobbra kellett sorakozni az étel kiosztásakor, hanem jobbról balra (de ez már a vége story)

Üst, üstház elő, megdisztelt hagyma bele az üstbe + 1liter olajra a tűz ropogott pillatok alatt a kegyes időjárásnak és Levinek köszönhetően, így percek alatt kellett befüszereznem (ízesítenem) a dinsztelt hagymát a tűzön és felönteni nem túl sok vizzel. Így került bele a már odahaza megpucolt 30 kg krumpli és közben a "segéderőhadsereg" (Levi és Kata) bepucolták és összevágták a maradék 15 kg burgonyát. (A következő zsák már bele sem fért volna, de biztonságból elvittük magnkkal, hogy az elmúlt alkalommal gond volt a krumpli minőségével és ezt most nem kocáztattuk (y)  és ott volt még több mint 10kg virsli és lecsókolbász is)

A burgonya most TÖKÉLETES VOLT, mint minden egyéb hozzávaló, amit újracsak nagyon köszönünk az anonym adományozónknak, akivel előre mindig egyeztetünk, hogy mire van szükség, azt beszerzi és a megbeszélt időpontban azt házhoz is szállítja.

Éppenhogycsak sikerült összeaprítani a virslit és a kolbászt, mire már azokat is bele kellett tenni az üstbe: a kolbászt először, majd a 2,5kg tésztát és végül a virslikarikákat. Míg én az ételre vigyáztam és készítettem, Levi a kávéhoz melegített vizet, Kata pedig teával kínálta az időközben érkezőket. (Ez sem volt egyszerű, hiszen még soha nem csinálták ezt egyedül, de ügyesen megoldották nélkülem…)

Laci közben "túltolta" a tüzet - hogy nehogy úgy járjunk mint az előző alkalommal - , így közben mindig vízzel kellett pótolni már első perctől kezdve az ételt, ami azt jelentette, hogy újra és újra kellett fűszereznem és kissé főzelékesre is sikeredett, az íze azonban mennyei volt…

Elkészültünk időben: még csak fél2 felé járt az idő, a gyülekező emberekre nem nagyon tudtam figyelni, így közben Kata - egyedül - kávéval is el kezdte kínálni az embereket.

Vigyázni kellett, hogy a főzési területre ne jöjjenek be, a snittbe ne essenek bele és hogy az étel ne égjen le. Ekkor Levire bíztam az ételt és beszélni kezdtem az emberekhez:
Még van idő… így ha lehet várjunk még kicsit…és elmondtam nekik, hogy:
-      a snitt miatt kérném, hogy a másik irányba sorakozzanak fel, nehogy baleset történjen
-       a választások kimenetelétől nagy mértékben függ az, hogy találkozunk-e még következő hónapban is?
-      a miniszterelnökünk milyen fenyegető szöveget mondott el a március 15-i beszédében (retorziót fog alkalmazni azokkal szemben, akik szembemennek vele azaz az olyan civilekkel is, amilyenek pl mi vagyunk; tulajdonképpen már most sem szabadna ételt osztani, de mi megtesszük..hogy hogyan tovább azt még nem tudjuk)

Beszéltem arról is hogy kissé csalódott vagyok, hogy minden igyekezetem ellenére csak az "1 Tányér Ételt" fogadják el tőlünk sokan és nagyon kevesen keresnek meg illetve merik felvállalni közösen a sok-sok problémát, amit felém jelez 1-1 ember; kértem őket: értsék meg, hogy nélkülük semmit sem tudok tenni. Pedig vannak jó példák, ahol eredmények születtek és ezt ők maguk is tudják és egymás között ezt meg is beszélik. Mindehhez azonban az kell, hogy ŐK MAGUK IS AKARJÁK A VÁLTOZÁST és keressenek bátran engem

Itt mondtam el nekik azt is, hogy ezért kell elmenni szavazni minnél több embernek április 8-án, s hogy akit érdekel az, hogy ezt hogyan teheti meg annak szívesen elmondom másnap 9 óra után itt lent a MÁV rendelő előtt és szívesen segítek ha van ezzel gond. ( A plakátokat, szórólapokat – Tájékoztató anyagot – ezzel kapcsolatosan már korábban kiosztottam, itt most nem is volt rá nagyon lehetőség)

Mindeközben megpróbáltam rávenni őket, hogy igyekezzenek a másik irányba sorakozni (a megszokottól eltérően), de a korábban érkező társaság ezt nemigen akarta elfogadni és mozdulatlanul maradt a helyén. Ekkor teát kezdtünk osztani a megszokott módon - így nagyjából helyreállt a rend - és mondtam, hogy az étel kiosztása után fogjuk odaadni a süteményeket és lesz még kávé is az étel után…

Nagyjából minden a tervek szerint alakult, de megint lett egy „renitens” (mindig akad), aki kissé többe ivott a kelleténél és kezelhetetlenül imbolygott és támolygott.

Mindig akad valaki, aki az ilyen esetekben közbelép, eddig még rendben megoldódott, most azonban senki nem volt a csoportban, aki ezt a személyt „megszelídítette” volna így egyre nagyobb veszélyt jelentett mindenkire és mindenre nézve:
-      nekem kellett kiállnom az ételosztásból és megpróbálni a lelkére beszélnem szépen és csúnyán is (többször) valamint mindannyiszor addig felfüggeszteni azt, amíg meg nem értették, hogy így nem tudom tovább folytatni az ételosztást.

Elmondtam azt is, hogy értetlenül állok az előtt, hogy ŐK elfogadják ezt a magatartást és senki szót nem emel ez ellen, hanem nekem kell mindezt megtennem… Aztán mégiscsak sikerült megértetnem magam és valaki átvette a „felvigyázó” szerepet tőlem. Majd „emberünket” leültette és vigyázni kezdett rá, hogy se magában se senki másban kárt ne tehessen.

Mindenből jutott mindenkinek bőven, majd mi is falatozni és beszélgetni kezdtünk, mikor már szétszéledt a társaság. Egy jó fél vödör ennivaló maradt, amit Zsolti – a szállító - vitt el szétosztani az általa már korábbanról ismert megsegített családok között.

16 óra körül már sikerült is elhagynunk a területet úgy, hogy el is volt mosogatva és az a fiatalember aki a „renitens”-t „megszelídítette” vállalta azt is, hogy a szemetet összeszedte: 2 nagy feketezsák szemét lett. Otthagytuk… a snittel együtt… pedig bántott …és még bánt most is egy hét elteltével…. is

Mintahogy az is, hogy ruhát sem tudtunk osztani immár második alaklommal, mert kevesen vagyunk (milyen klassz is volt decemberben https://www.facebook.com/events/1382740531838293/  , mikor Kriszta  https://www.facebook.com/salamon.krisztina.9  hozta az 5 fiatalt magával és volt lehetőség ruhaosztásra és a tea-kávé kínálása is folyamatosan megoldott volt… és fotósunk is volt... RESPECT!)

Szóval:
vissza kellene menni rendbetenni a területet…kérni az önkormányzattól egy konténert feltakarítani a zöldterületet – kipucolni – és mindezt egy ruhaosztással +kávé-tea osztással egybekötni…ilyenek járnak a fejembe… de miért csak nekem jutnak ilyen gondolatok az eszembe?
Miért csak nekem jut eszembe, hogy ilyen módon szeretném „tanítani” - Tájékoztatni/Felvilágosítani - azokat az embertársainkat, akiknek szükségük van a segítségünkre és úgy érzik jelen pillanatban, hogy ŐK semmit sem tudnak tenni értünk… 
DE TUDNAK, nagyon is SOKAT, csak meg kell találni a módját…

merthogy igenis ŐK az eddig sosem szavazó 4millió magyar állampolgár, akik az ország határain belül élnek, de már mindenki lemondott róluk és a szavazataikról…

Igaz: 4 évente 1x MINDENKI SZÁMÁRA valóban fontossá vállnak, és ekkor könnyen megvásárolhatóak sokan közülük, hiszen a kiszolgáltatottság, reménytelenség és a nincstelenség szélén tengődnek, nem is akarva érteni már azt, ami körülöttük történik…

Tegyünk értük KÖZÖSEN és azokért az embertársainkért, akik jelenleg is már a szakadék szélén táncolnak (április végéig):
-      800.000 ember ellen van folyamatban kilakoltatás
-      800.000 ember fog utcára kerülni május első hetében

Ők „CSAK” a devizások és családtagjaik, akiknek már ebben a szakaszban van a végrehajtásuk és csak a kilakoltatási moratórium mentette meg őket átmenetileg…

Mennyien küzdenek hazánkban a lakhatási válságtól
 vagy
 egyáltalán nincs fedél a fejük felett? 

(Miskolci Petíciót a Lakhatási válság megoldási javaslataival ezalatt a link alatt olvashatod: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1976528512633177&id=1495342854085081 

Pihenni nem tudnak, így munkát vállalni sem és a táplálkozásukkal is problémák vannak, így kellő erejük sincs elmenni dolgozni/munkát vállalni (csak 1 hónap ledolgozása után kapnak fizetést utólag, de addig miből tartsák fent magukat?)

Mindezek megoldása nem a civil társadalom – a magánszemélyek/állampolgárok feladata, de HALLATNUNK KELL A HANGUNKAT, figyelemfelkeltés céljából ételosztásokat szerveznünk, hogy felhívjuk az állam és a PÁRTOK figyelmét a hiányosságaikra

RETTENETESEN NAGY BAJ VAN

A 4millió – eddig SOHA nem szavazó – embertársunkat kell elérnünk és felvilágosítanuk, hogy:
-       MI MAGUNK TUDUNK TENNI A VÁLTOZÁSÉRT


EZÉRT ÁPRILIS 8-án

MINDENKINEK EL KELL MENNIE SZAVAZNI!

...........


Érpatak- időközi polgármester választás az országgyűlési választások előtt 2 héttel

Ráadásul nem egyszerűen arról van szó, hogy az új polgármester, Nagy Imre Attiláné csaknem háromszor annyi szavazatot szerzett, mint OMZ (Orosz Mihály Zoltán). A településen 70 százalék feletti volt a részvételi arány is, ami szintén beszédes: Érpatak nem kért többet a rendpártiságból, a megosztottságból, a félelemkeltésből. 

(UPDATE: Utólag tudtam meg, hogy Zsolti – a szállító – hazaérkezés nagyon kalandosra sikeredett (kb 20x állt le az autó útközben) Elment gyalog gázolajért, majd a buszra nem tudott felszállni ezzel, így vissza is gyalog kellett mennie a kocsihoz…. Iveco Daily nélkül…. A szállítóautónk teljes nagygenerálra szorul, aki tud segítsen…előre is köszönöm)

folyt köv a napokban: Miért tartja tudatlanságban azokat az embereket az állam a pártok, akik még eddig soha nem éltek szavazati jogukkal? Miért cél az, hogy otthonmaradjanak? Miért követ el mindent a határon túli szavazóikért az itthoniak Tájékoztatásáról pedig mindeközben el/megfeledkezik?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése