Az „Újtípusú
adományozás – segítés – formái”-nak ismertetésére törekszem blogomban és szinte
első perctől kezdve az „adni-kapni
viszonyt” igyekszem tisztázni. (új megvilágításba helyezni)
Azaz ez az írás is egy adomány, amit most itt olvashattok, hiszen Hegyi Szabolcs hozzájárulásával adom közre.
A szakemberek által
nyújtott segítség – tudás át- illetve továbbadása – is az adományozás/segítés
egyik formája, mivel:
mindenki nem érthet
mindenhez és ezért van szükség a jó és megbízható szakemberekre, akik ugyan
egyre kevesebben vannak már idehaza minden területen (jogász, orvos, tanár,
szakmunkás), de teszik a dolgukat...
segítenek az
embereknek, segítenek egymásnak, segítik a bajbajutottakat, az elesetteket,
kilátástalanságba sodródottakat - karitatív módon ingyen illetve jelképes
összegekért, önzetlenül, legjobb tudásukat adva munkájuk mellett, szabadidejük
terhére.
Korábban írtam a facebook profilomra egy posztot https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1727163314245672&id=100008560604076 , melyben megemlítettem, hogy Hegyi Szabolcs előadásáról fogok készíteni egy blogbejegyzést, melyet 2017. június 28 napján volt szerencsém meghallgatni Miskolcon, melynek témája a polgári engedetlenség.
Amikor szakembereket
hallgatunk/látunk/olvasunk – jelen esetben Hegyi Szabolcsot - a Miskolci
Egyetem jogi karának docensét és a TASZ
jogászát – akkor érdemes elgondolkodnunk. Megosztom veletek, amit hallottam
illetve „CSAK 1 EMBER”ként értettem, úgy, hogy jogi tudással nem rendelkezem.
A polgári engedetlenségről
korábban már hallottam ezt-azt, kíváncsivá tett, hogy egy egyetemi tanár – aki
egyben jogász is - hogyan fog erről beszélni? Első szavai ezek voltak: ez másodéves
egyetemi tananyag és hangsúlyozta, hogy: „ez egyáltalán nem valami ördögtől
való dolog”.
Ezen máris meglepődtem, hiszen az egyszerű ember fejében negatív
kép jelenik meg a polgári engedetlenség szó hallatán. A polgári engedetlenség azonban
teljesen normális „erkölcsi és jogi intézmény”, ami része a demokratikus
kultúrának.
Egyesek –
kormánypolitikusok – szerint azonban a polgári engedetlenség valami rossz
dolog: felforgatás, támadás az alkotmányos rend ellen, nemzetbiztonsági
kockázat, stb.. Itt azonnal összezavarodtam...
Bizonyára sok ember
idegenkedik a szakirodalomtól, az idegen kifejezésektől. Én is így vagyok vele.
Lehet sokan képesek a „száraz irodalmat” olvasni, én jobban szeretem hallgatni.
Így az előadás után megkerestem egy szakkönyvet és hozzákezdtem az elolvasásához, hiszen már megkaptam az „alapokat”. Bővebben itt olvashattok a könyvről: https://www.facebook.com/Polgari.engedetlenseg.es.eroszakmentes.ellenallas/?fref=ts
)
Az alapokról szólva, a
polgári engedetlenség:
igazságtalan állami
aktus – jogszabály vagy döntés – ellen irányul
békés, erőszakmentes -
bár jogsértésben ölt testet - nem erőszakos vagy károkozó magatartás
nyilvános: mindenkit
érintő igazságtalanság váltja ki, és arra hívja fel a figyelmet,
demonstratív - nem
öncélú jogsértés, hanem - a figyelemfelhívást és az igazságtalanság megszüntetését
szolgálja
a polgári
engedetlenkedő vállalja tette jogkövetkezményeit
Végső eszköz: csak
akkor vehető igénybe, ha a tiltakozás rendelkezésre álló legális és hatékony
formái elfogytak.
Tegyük fel, hogy ezek
az alapok mindenkinek megvannak, így ezeket nem részletezném. Talán a
kezdetekről írnék pár szót:
- 1840 - Thoreau –
igazságtalan háború miatti adómegtagadás,
- Rosa Parks, aki a buszon a fehéreknek fenntartott helyre leült, ezért letartóztatták
valamint
Martin Luther
King és Mahatma Gandhi
Az utóbbiakról már többet hallottunk és azt is tudjuk, hogy minden
esetben békés és erőszakmentes cselekedetekkel valósították meg az ellenállást.
Az előadás során elemeztünk néhány mai
hazai helyzetet is, amelyekről sok esetben kiderült, hogy csak részben
tekinthetőek polgári engedetlenségnek. Nincs hazánkban ennek megfelelő
kultúrája és a politikai környezet sem kedvez a megvalósításnak.
Egy polgári
engedetlenségi akció megtervezésekor rettenetesen résen kell lenni, azt körültekintően és aprólékosan kidolgozni, megszervezni, tehát egy eléggé „munkaigényes”
feladat:
jól kell megválasztani
azt a pontot, amikor már nincs más eszköz, mint az engedetlenség,
meg kell tervezni az
igazságtalanság és az engedetlenség kommunikációját,
meg kell választani a
jogszabályt, amivel szemben az engedetlenségre készülünk (ez nem feltétlenül
azonos azzal, ami ellen küzdünk), és
fel kell térképezni a
jogszabálysértés várható következményeit.
Összességében, aki egy
ilyen akció szervezésébe kezd vagy részt vesz benne tisztában van azzal, hogy
többet veszít, mint nyer - vagy legalábbis azzal, hogy egy polgári
engedetlenségi akció rövidtávon és személyesen szinte biztosan hátrányos, míg
az eredménye legfeljebb hosszabb távon fogja az egész nemzetet érinteni.
Akkor miért is teszik ezt az emberek?
Meggyőződésből és az
alkotmányosság melletti elköteleződésből. A polgári engedetlenség egyben egy
politikai tett és erény is.
Teszi ezt sok kis és
nagyobb csoport is – példa értékűen – elsősorban Budapesten, melynek mindig is
vannak következményei lásd jelenleg az Auróra bezárása (olvasd el https://www.adjukossze.hu/projekt/projektadatlap/604
és azt is nézd meg,
hogy milyen magánszemély – „CSAK 1 EMBER” - támogatottsággal bír; olvasd el
a Kettős Mérce cikkét is erről http://kettosmerce.blog.hu/2017/06/28/minden_arra_utal_hogy_politikai_okokbol_zaratjak_be_az_aurorat)
Olyan esetekben
célszerű a polgári engedetlenség eszközével élni, ha:
minden ember
ingerküszöbét megüti (ezt tudatosítani)
minden embert – de
lehetőleg minél többet - érintsen
Az igazságosság mértéke
az alkotmány, az alkotmányosság követelményeinek való megfelelés. Az
engedetlenséget az igazolja, és az különbözteti meg a privát jogsértéstől, hogy
olykor az állam maga tér le az alkotmányosság útjáról, és hoz igazságtalan
döntést, és a polgároknak ez ellen fel kell lépniük. A magyar Alaptörvény és a
törvényeink sok tekintetben sajnos nem felelnek meg az alkotmányosság
követelményeinek. Sokszor jogalkotás során sérülnek az alkotmányos jogok.
Összességében tehát a polgári engedetlenség során az alkotmányosság
követeléséről van szó.
Ebből következik, hogy sokszor
nem is a jogalkalmazó bíróságok a „ludasak”, hiszen ők csupán a jogot
alkalmazzák: azokat a törvényeket, amelyek sértik az alkotmányosságot. Emiatt kellene
fellépni, de aki ezt megérti az úgy gondolom fel is lép.
A „Hogyan?” csupán a kérdés: ehhez itt https://tasz.hu/politikai-szabadsagjogok/galaxis-utikalauz-elegedetlenkedoknek és itt https://tasz.hu/gyulekezesi-jog/tasz-tanacsok-polgari-engedetlenkedoknek
kapunk további segítséget a TASZ-tól.
Az igazságtalanság, az
emberi méltóság sérelme, az egyén és személy szabadságának korlátozása, amely a
törvényeinkben „védelem” címszó alatt van burokba foglalva, melynek számos
példáját sorolhatnánk és velem is személy szerint megtörtént.
Szóval fordítva lettünk
felültetve a lóra, s mivel a ló hátrál, így azt gondoljuk, hogy minden sínen
van. Csak túl lassú a tempója felismerésnek, miközben lassan késő lesz.
Azt mondom: meg kellene
sarkalni azt a lovat és akkor előre felé indulna el. Abban a pillanatban
rájönnék, hogy háttal ülni a lovon és azt érezni, hogy mégiscsak előre megyünk
csakis egy megvezetett lóval lehetséges (amin ülünk).
Cselekedjünk: KÖZÖSEN!
Én folytatom
………………………….
További segítségeket az
alábbi elérhetőségeken kaphattok, melyeket tiszta szívből ajánlok:
A Kettős Mérce és a
Közélet Iskolája közös kiadványa a Feketemosó – ingyenes havi közéleti
szabadlap http://kettosmerce.blog.hu/2015/12/08/feketemoso_91
A Közélet Iskolája egy
„tudás/képző központ”, A Város Mindenkié csoport működteti http://avarosmindenkie.blog.hu/2009/01/01/tamogasd_az_avmet
Jogi kérdéseitekkel
kapcsolatosan és jogi ismereteitek bővítése érdekében pedig keressétek fel a
TASZ honlapját https://tasz.hu/cimlap vagy az Utcajogász-t https://www.facebook.com/utcajogasz/?fref=ts
, akik szintén az A Város Mindenkié csoporttal közösen dolgoznak első perctől
kezdve
vagy egyszerűen csak
keressetek engem és beszélgessünk csikos.mariannka@gmail.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése